1.fejezet

A szekrényem előtt álltam és néztem az órarendem. Szerencsére nem volt betáblázva az egész nap, és még lyukas óráim is voltak, aminek hihetetlenül örültem, mert így akkor is lesz időm tanulni. Bepakoltam a könyveim a szekrénybe, mikor megéreztem két meleg kezet a derekamon. Elmosolyodtam és megfordultam. Brad állt velem szemben és engem nézett, egy ezer wattos mosollyal az arcán. Bármelyik lány elájulna, ha így nézne rá ez a srác, de belőlem valahogy nem váltotta ki. Lábujjhegyre álltam, és adtam a szájára egy puszit. Akármennyire nem akartam oda figyelni, észrevettem, hogy a gimnáziumi élet lelassul egy kicsit, és mindenki minket néz. Ez az egyik hátránya annak, ha a gimi leghelyesebb srácával jársz, és hogy mindenki féltékeny rád.

-Szia béb! -mondta és a kezét összekulcsolta a derekam mögött. Én a mellkasára tettem a kezem, és figyeltem ahogy lélegzik. 

-Milyen volt a nyaralás a szüleiddel? -érdeklődtem, mert 2 hétig elmentek Fuji-ra vagy hova. Nem nagyon figyeltem. 

-Isteni király volt! Anyáék teljesen elvoltak foglalva mindenféle szar dologgal, én pedig csak élveztem a tengert, és a napot. Na meg a hullámok! Béb, ott kellett volna lenned !- húzott közelebb magához, amire én azzal reagáltam, hogy a mellkasom messzebb toltam. 

Nem akartam, itt az egész iskola előtt jelenetet rendezni, bár éreztem, hogy Brad célja az volt, hogy minél többen figyeljenek ránk. Mindig ezt csinálja, ha megcsalt valakivel. Mikor először megtudtam, olyan érzés volt mintha elárulna, de nem sírtam meg semmi, még el sem mondtam neki, hogy tudok minden egyes numerájáról. Csak mosolyogtam és vártam, hogy a csengő megmentsen a karjaiból.

Amint erre gondoltam, megszólalt a csengő. Magamba hálát adtam Istennek, hogy meghallgatta az imám, viszont Bradnek adtam egy csókot, bezártam a szekrény ajtóm, és elsétáltam. 

Amint nem látott, kifújtam a levegőt, de olyan halkan és csendben, hogy körülöttem senki nem vette észre. Az első órám kémia volt, amit kifejezetten szerettem, mert tavaly év végén kijelentette Mr.Alender, hogy ebben az évben nagy részt kísérletezéssel és kutatással fogjuk tölteni párosával. Szerencsére én és Jessica, a "legjobb barátnőm", együtt vagyunk ezen az órán, és tavaly sikerült az, hogy az én nevem húzza és egész évben egymás mellett ültünk. Mikor a teremhez értem láttam, hogy a diákok az ajtó előtt tolonganak. Szememmel Jess-t kezdtem keresni, és néhány másodperc kutatás után meg is találtam, a tömeg közepén a többi pom-pom lánnyal beszélgetni. Semmi kedvem nem volt, oda menni hozzájuk ezért fogtam magam és leültem egy székre a teremmel szemben, és elővettem a könyvemet.Ekkor meghallottam, hogy a tömeg elindul befelé. A mellkasomhoz szorítottam a könyveket és teljes erőmből elindultam be a tömegen átvágva. Én voltam az utolsó , de az ajtón az elsők között mentem be. Mr Alender már ott állt a kezében a kalappal, amiben nevek voltak, és azt várták, hogy kihúzzuk őket. Az egész osztály ettől fél, minden évben a legjobban. Titkon mindenki abban reménykedik, hogy majd velem lesz, mert mivel okos vagyok feljebb hozhtom a jegyüket, és talán, ha összebarátkozunk akkor feljebb kerülhet a népszerűségi ranglétrán. 

-Sziasztok! Üdv az első órán ebben az évben. Ez is úgy kezdődik mint, eddig az összes. -mondta és jelzésképpen megrázta a kalapját, aminek hatására összekeveredtek a nevek.-Névsor szerint megyünk, és a lányok kezdenek.-Akit kihúztak az álljon a párjához és üljön le valahova, majd utána beszélünk az elkövetkezendő évről. 

Mi lányok beálltunk névsor szerint, és vártuk, hogy túl legyünk rajta. Hiába kezdődik a nevem R betűvel , nem kellett sokat várnom. Szinte mindenki lányt húzott, és sajnos Jess sem engem húzott ki. Mikor én érkeztem a kalaphoz, nyugodtan nyúltam bele a nevekbe, majd az első ami a kezembe került, kihúztam és kihajtogattam. 

-Nathaniel Hust? -olvastam fel a cetlin lévő nevet. 3 éve járok kémia órára, de még egyszer sem hallottam ezt a nevet. Sehol. Megfordultam és ott állt velem szemben. 

A srác akitől a fél iskola retteg. A srác akiről az a hír terjeng, hogy droggal kereskedik. A srác aki meghúzta a fél várost. A srác akit nagyon messziről elakartam kerülni. Nath. Soha nem hallottam még a teljes nevét, ezért is lepődtem meg. A haja kócos volt, mint aki egy jó éjszakán volt túl, de még az is jól állt neki. A világoskék szemei pedig pont az enyémet figyelték. 

Összegyűrtem a cetlit, nyeltem egyet, és elindultam az egyik pad felé. Baloldalon a középsőbe ültem le, ő pedig követett, és bedobta a táskáját kettőnk közé , majd ráesett a székre, és végül a lábát felrakta az asztalra. 

Nem tudtam felfogni, hogy pont őt kellett kihúznom. Csak ránézek és érzem, hogy csökken az IQ-m. Leraktam a könyvem a padra és vártam, hogy a többiek is túl essenek a névhúzáson, és mindenki elfoglalja a helyét. Nem tudtam nem arra figyelni, hogy Nath engem néz. Mikor kezdett belőle elegem lenni, felé fordultam, mire ő lerakta a lábát, és közelebb jött hozzám. Annyira közel, hogy éreztem a dezodorját, ami annyira ellenállhatatlan volt, hogy vissza kellett magam fognom, nehogy beleszippantsak a levegőbe. 

Még egyszer rám pillantott, majd egy mosollyal az arcán előre fordult. 

-Most, hogy már mindenkinek megvan a párja, elmondom , hogy mire számítsatok az utolsó évben. -fogott bele a mondókájába a tanár. -Az első hónapban összefoglaljuk az előző évek tananyagát, amit majd év végén kérdezni fogok. Az utána lévő időben párosával fogunk dolgozni. 2 nagy dolgozatotok lesz, amit a fél évek végén kell beadni. Mind a kettőtöknek dolgozni kell rajta valamit. - mondta Mr. Alender egyenesen, Nath szemébe nézve, aki csak bólogatott, mint a jó diák. -Az órákon kísérleteket fogunk végezni, amikből szintén lehet, hogy felfog bukkanni a gyakorlati vizsgán. Na de akkor, vágjunk is bele. -mondta , majd a táblához fordult és elkezdett rá írni. 

Mindenki körmölte, amit írt kivéve Nath. Kezdtem aggódni, mivel az én párom volt, és nem akartam, hogy miatta csesszük majd el azt a két nagy félévi dolgozatot. Egész órán mi körmöltünk, ő pedig telefonon játszott, vagy a ceruzáival, vagy engem bámult. 

Mikor megszólalt a csengő már állt is fel, ám utána kiáltottam. Meglepetten felém fordult, és nekidőlt a mellette lévő asztalnak. Összeszedtem a cuccaim és megálltam előtte. Az a tekintet amivel engem nézett... a lábam is beleremegett. 

-Figyelj, láttam , hogy nem írtál egész órán semmit, ezért lefénymásolom neked az én jegyzetemet, és majd azt tanuld meg.- Nath csak mosolyogva nézett rám, és megrázta a fejét, majd a vállára vette a hátizsákját. 

-Nyugi , Faith. Nem fogok neked rossz jegyet szerezni. - válaszolt, és kiment a teremből. Az ajtó felé néztem, és megláttam Bradet az ajtóba. Oda mentem hozzá és adtam az ajkára egy csókot, amit persze az egész iskola figyelt. 

-Minden rendben ?- nézett rám. Én bólintottam és összekulcsoltam a  kezünket. -Gyere, Irodalmunk lesz együtt. -mosolyogtam. Elmentünk a szekrényemhez. hogy kicseréljük a könyveim, amit persze Brad hozott.

A teremben adott egy csókot, mikor leültem a helyemre , majd hátra ment a haverjaihoz. Ekkor hirtelen megjelent mellettem Jess. 

-Láttam, hogy Nath-tel lettél beosztva kémián. Ugye nem fenyegetett meg? -megráztam a  fejem. -Már azt hittem igen, mert mikor kijött a teremből olyan önelégült arcot vágott.

-Gyerekek üljetek le a helyetekre! -jött be a tanár , mi pedig szót fogadtunk. 

A nap többi része unalmas volt. Mindenki elmagyarázta mit vár tőlünk az utolsó évben, valamit hogy mik lesznek a vizsgákon. Brad egész nap aranyos volt velem, ami még jobban megerősítette azt a gyanúmat, hogy a nyaraláson megcsalt. 

Mikor hazaértem fáradtan dőltem rá a kanapéra. Csak Nath járt az eszembe, és hogy a hülye, agyatlan,önelégült, seggfej, barom miatt lehet, hogy rossz jegyet kapok. Fogtam a jegyzeteim, és felmentem apa dolgozószobájába, és lefénymásoltattam őket. Miután készen lettek , leültem és átnéztem, hogy mind meg van-e , majd tárcsáztam Jess-t. 

-Szia csajszi ! Baj van ? -kérdezte némi kamu aggodalommal a hangjában. 

-Szia. Ugye tényleg megvan mindenki telefon száma a sulinkból.

-Igen. -válaszolta. 

-Mindenkinek ? -kérdeztem rá mégegyszer a biztonság kedvéért. 

-Na jó ez már sértés volt. -mondta tényleg, némi sértettséggel a hangjában. 

-Figyelj, ne gondolj semmire, de küld már el sms-ben, Nath számát. Fontos.

-Rendben, de ... 

-Köszi.Szia. -csaptam le a telefont és vártam az üzenetet. Nemsokára meg is jött, én pedig azonnal tárcsáztam a számot, amit 3 csengés után felvettek. 

-Hallo? Ki beszél ? -kérdezte valaki , aki most kelhetett fel. 

-Nath ?

-Igen, ki más lenne basszus. 

-Szia. Faith vagyok. Kémián egymás mellett ülünk. Figyelj. Lefénymásoltam neked a jegyzeteimet. Megadom a címem, kérlek vidd haza. Csak tudni akarom, hogy megvannak a jegyzetek neked is, mert lehet szükséged lesz rá majd. 

-Jólvan.Mond a címet. -bediktáltam neki, ő pedig egy kis hallgatás után folytatta. -10 perc múlva ott vagyok érte. -Aztán lecsapta. 

Lementem a konyhába és csináltam néhány palacsintát. Imádtam a szakácsom főztjét, viszont az embereket utáltam csicskáztatni, így legtöbbször magamnak csináltam kaját, kivéve ha itt van a személyzet.A szüleim nem nagyon törődnek más emberekkel, csak saját magukkal, ami engem nagyon felidegesít és valószínűleg azért is van úgy, hogy én inkább saját magam szeretnék mindent csinálni. Beültem a kanapéba és bekapcsoltam a  tv-t, ahol valami idegesítő műsor ment, de túlságosan is kényelmesen feküdtem ahhoz, hogy elnyúljak a távkapcsolóért és elkapcsoljak , így csak figyeltem mi történik és ettem a palacsintám. Éppen egy komolya veszekedés folyt a két szereplő között, akikről halvány gőzöm sem volt hogy a sorozatban kik lehetnek , mikor valaki csengetett. Felpattantam és valamiért automatikusan megigazítottam a hajamat, majd kinyitottam az ajtót, ám az ajtóban nem Nash állt hanem egy tök idegen csaj aki tőlem néhány évvel idősebb lehetett. Hosszú barna haja volt, és gyönyörű arca, tökéletes alakkal és még magas is volt.Modellnek is elmehetett volna.
-Szia. Te ki vagy?
-Szia. Sarah- nyújtotta a kezét amit megráztam. -Sarah Pounter. Nath barátnője. Eljöttem a jegyzetekért.
-Oh. - mondtam , csalódottan ami engem is meglepett. -Mióta vagytok együtt? - kérdeztem mire rám nézett és elröhögte magát.
-Jaj,nem. Nem. Nem.Nem. A legjobb lány barátja vagyok. Csak hosszabb kimondani.Bocsi ha összezavartalak. Na de megyek is. Még ezt bele kell vernem a hülye gyerek fejébe. Köszi, hogy ide adtad. -mondta mosolyogva majd elhúzott.
Visszamentem a lakásba , majd az órára néztem és akkor jöttem rá, hogy már hajnali kettő van. Gyorsan megettem a maradék palacsintát, elmentem zuhanyozni, majd bepakoltam a táskámat holnapra. Befeküdtem az ágyba, de nem tudtam kiverni a fejemből Nath-tet. Valamiért ott volt az agyam egy kis zugába, és akárhányszor valami másra terelődött volna a gondolatom, dobott egy hátra szaltót, hogy inkább ráfigyeljek helyette. Épp mikor már elaludtam volna, jött egy üzenetem. A telefonomért nyúltam és megnéztem

" Kösz a jegyzeteket.Bocs hogy bunkó voltam. -Nath"